Az elmúlt hónapokban többször írtunk arról, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságok tartják nyomás alatt a forintot, hiszen továbbra sincs alku a helyreállítási alap (RRF) és a következő hétéves költségvetési ciklus forrásairól. Pedig az idő sürget, az év végéig tető alá kellene hozni a megegyezést, hogy ne veszítsünk jelentős forrásokat. Éppen ezért most úgy tűnik, hogy a magyar kormánynak sürgősebb az alku, több fontos engedményt is tett. De milyen hatással lehet a forintra, ha hivatalosan is meglesz a megegyezés? Meddig erősödhet vissza?
Az 5100 milliárd forintnyi programblokkolással és a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak megtiltandó EU-forrásokkal kapcsolatos kemény brüsszeli fenyegetések után mozgásba lendültek Budapesten a dolgok, hiszen több, mint száz javaslatot küldött ki a magyar kormány az Európai Bizottságnak és ezek után „hirtelen olvadás következhet be Budapest és Brüsszel között a korábban hűvös jogállami vitában” – írja vasárnap esti cikkében a német Der Spiegel. Ennek egyik jeleként az Európai Bizottságtól olyan választ kapott a lap, hogy bár "Nem állítjuk le az eljárást, de mi sem ragaszkodunk a kiindulási helyzetünkhöz”. Közben az Európai Parlament felől továbbra is adott a nyomás, hogy ne kössön rossz kompromisszumot Ursula von der Leyen Orbán Viktor kormányfővel, mert egy ilyen a bizottsági elnökasszony újraválasztásának is keresztbe tehet.
Jövő kedden előállhat az Európai Bizottság az orosz vezetékes gázszállításokra vonatkozó ársapka javaslatával, egy átfogó gázár sapka rendszer részeként, amely arra is figyel majd, hogy ne kerüljön veszélybe az orosz gáztól erősen függő országok gázellátása – ez rajzolódik ki a pénteken lezajlott rendkívüli brüsszeli energiaügyi miniszteri találkozó alapján. Az egyre biztosabbnak tűnik, hogy árbevételi korlátot kapnak a nyakukba a nem fosszilis energiahordozóból áramot előállítók, szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie az olaj- és gázipari szereplőknek a profitjukból, önkéntes áramfogyasztás csökkentési intézkedések is várhatók és az energiaszolgáltatók likviditási jellegű megsegítése jönni fog.
Az energiapiacok és az energiaellátás Oroszország ukrajnai háborúja okozta helyzete azonnali válaszokat igényel - jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa Brüsszelben, a tagországok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozását megelőzően pénteken.
Bár az Európai Bizottság elnöke a szerdai ötpontos csomagban bejelentette az orosz gázszállításokra vonatkozó árplafon tervét is, de ez nincs benne abban az előzetes írásos javaslatban, ami aztán a tagállami illetékesek elé került – írta meg a Reuters a birtokába került anyag alapján. Nemcsak ez mutat abba az irányba, hogy a nagy hanggal bejelentett tervek és a konkrét megvalósítás között lehetnek eltérések, hanem az is, hogy a 200 eurós áramár plafont nem előzetesen szabnák meg a tőzsdei ügyletkötés során, hanem utólag, azaz a tőzsdén már megkötött ügyletek árában érvényesítenék a pénzügyi elszámolás során.
Ársapka az orosz gázra és a nem fosszilis alapú áramra, kötelező áramfogyasztás csökkenés havi alapon és napon belül a csúcsidőszakokban, extraprofit elvonása az olaj-, illetve gázcégektől, továbbá likviditási segítség a bajba jutott energiaszolgáltatóknak – ezeket javasolja az Európai Bizottság az elszálló energiaárak letörése és a kialakult helyzet kezelésére Ursula von der Leyen szerda déli rendkívüli sajtótájékoztatója alapján.
Az Európai Bizottság sürgősségi felhatalmazást kér arra, hogy kritikus helyzetekben beavatkozhasson bizonyos áruk gyártásába – írja a Reuters a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lapra hivatkozva, amely birtokába jutott a javaslat tervezetének.
„Erősen hiszek abban, hogy eljött az idő az árkorlát alkalmazására az Európába irányuló vezetékes orosz gázra” – jelentette ki percekkel ezelőtt újságíróknak Murnauban Ursula von der Leyen.
Nem a gáz, hanem az árampiacon javasol árplafont bevezetni az Európai Bizottság, de ott is csak a megújuló, nukleáris és lignites alapú áramtermelők értékesítési árára és az így beszedett plusz pénzt a kiválasztott fogyasztói csoportok energiaköltségeinek támogatására szánná – derült ki abból a 23 oldalas anyagból, amelyet a Politico birtokába jutott. Az anyag azt is jelzi, amelyről nyilvánosan is beszélt egy tegnapi EP szakbizottsági meghallgatáson az energiaügyi főigazgató-helyettes, miszerint a gázhoz hasonlóan az árampiacon is javasol a Bizottság egy közös uniós fogyasztáscsökkentési tervet, hogy ez is lefelé húzza az elképesztő magasságokba emelkedő áramárakat. Arról egyébként, hogy a 15%-os közös uniós gázfogyasztás csökkentési terv hogyan valósul meg és végső esetben a tagállamok közötti kisegítés mennyire reális terv, éppen a ma megjelent exkluzív Portfolio interjúban beszélt Horváth Péter János, az Energiahivatal elnöke.
Az elmúlt hónapokban több ügyben előrelépés történt a magyar hatóságokkal, de még mindig maradtak nyitott kérdések, így a korrupcióelleni küzdelem, a megfelelő audit és kontroll rendszerek, sőt oktatási kérdések is – jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője az EUobserver kérdésére azzal kapcsolatban, hogy mi áll a magyar helyreállítási program elfogadásának útjában a jogállamisági vita kapcsán. Közben a cseh Európa-ügyi miniszter éles hangú Reuters-interjúban üzente, hogy a magyar kormánynak előbb változtatnia kell a jogállamisági kereteken ahhoz, hogy pénzhez jusson; a napi.hu összefoglalója pedig azt vázolta, hogy a különböző területeken a viták még hetekig-hónapig elhúzódhatnak az Európai Bizottsággal, így leghamarabb csak jövő tavasszal érkezhetnek EU-pénzek Magyarországra. Azt is leírták, hogy információik szerint a jogállamisági viták kapcsán a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknak pedig nagyjából a 40 százaléka lehet valódi veszélyben, ami kalkulációink szerint mintegy 4 ezer milliárd forintot jelentene. Közben a Portfolio brüsszeli háttérinformációi szerint ezekben a napokban kellene megérkeznie az első olyan jelzéseknek a Bizottság elnöki kabinetjéből, hogy a szakértői stábok például a jogállamisági eljárásban a megállapodás felé haladhatnak-e, vagy nem. Utóbbi azt jelentené, hogy szeptember 22-ig a Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács elé viszi a vitát, megjelölve, hogy mely területeken konkrétan mi a probléma a magyar pénzosztási keretekkel és ezért milyen pénzügyi szankciókat javasol. Úgy tudjuk, hogy még nem dőlt el, melyik irányba haladnak a folyamatok, feltehetően Ursula von der Leyen bizottsági elnök a szeptember 14-i, az Európai Parlament előtt tartandó évértékelő beszédében küld majd kifelé szignált az EP-képviselőknek, a közvéleménynek, és a piacoknak.
Miután hétfőn fontos energiapiaci üzeneteket mondott az Európai Bizottság elnöke és a német gazdasági miniszter, elkezdtek szivárogni a részletek arról, hogy miféle vészhelyzeti beavatkozásról lehet szó a gáz- és árampiacon. Egyelőre úgy tűnik, hogy kétlépcsős terv várható, amelynek első lépcsőjében rövid távon árplafont vezetnének be a tőzsdén elszabaduló gázárakra, hogy ezzel megfékezzék az áramárak exponenciális emelkedését is, a második lépcsőben pedig az árampiaci árképzési modellbe nyúlnának bele, közben pedig számos áramtermelő cég extraprofitját uniós szinten is megadóztathatják. Az is kiszivárgott, hogy immár a németek is támogatnák az első beavatkozást a jövő heti rendkívüli energiaügyi találkozón, és a gyors ütemben töltődő európai gáztárolók mellett ez is fontos szerepet játszik abban, hogy a tegnapi szakadás után ma esnek tovább az európai gázárak.
Két hét múlva az Európai Parlament (EP) plenáris ülés keretein belül fogja megtárgyalni a magyar jogállamiság elmúlt négy évéről szóló jelentést, amelyről szavazni is fog - írja a HVG. Ugyanezen a napon Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédet tart az EP előtt.
Az egekbe szökő villamosenergia-árak jól rávilágítanak az uniós energiapiac működésének korlátaira, hiszen a piacot nem a mostani körülményekre fejlesztettük ki, ezért most „egy sürgősségi beavatkozáson és a villamosenergia-piac strukturális reformján” dolgozunk – jelentette be a szlovéniai Bledben tartott stratégiai fórumon Ursula von der Leyen.
A péntek délutáni kereskedésben egészen durva újabb gáz- és áramár emelkedés alakult ki az európai tőzsdéken, így megdőlt a történelmi csúcs a holland gáztőzsdén, a német- és francia áramtőzsdei árak pedig egészen hihetetlen magasságokba szárnyaltak.
A cseh ipari miniszter percekkel ezelőtt azt közölte a Twitteren, hogy a lehető leghamarabb rendkívüli Energiaügyi Tanács ülést hív össze Brüsszelben az elszabadult energiaárak miatt, amelyek egész Európának fájnak.
Főként az orosz gázszállítások körüli aggodalmak és a téli betárolás folytatódása miatt szerdán és csütörtökön is komoly gáz- és emiatt áramár emelkedés alakult ki az európai tőzsdéken. Csütörtökön a szeptemberi lejáratú gáz ára a holland tőzsdén átlépte a 300 eurós szintet, a novemberi már 320 euró körül jár megawattóránként, azaz nyugodtan mondhatjuk, hogy a sztratoszférába ugrottak a gázárak, amelyek az áramárakat is magukkal húzták. A piac napok óta a szétesettség jeleit kezdi mutatni, az árjegyzésekben elképesztő turbulencia van, és inkább csak a rossz hírekre reagál a piac újabb és újabb áremelkedéssel. Ezeket és a rendkívül magas energiaárak óriási állami, magánszektori és lakossági terheit látva felmerült a cseh soros elnökségben, hogy össze kell hívni egy rendkívüli uniós szakminiszteri találkozót, amelyen az árplafonok kérdését is komolyan meg kell fontolni.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy senki sem beszél kifelé, senki sem szivárogtat a magyar kormány által hétfőn éjjel Brüsszelbe küldött jogállamisági válaszlevél kapcsán, és még az illetékes uniós biztos sem hajlandó a levél tartalmáról részleteket megosztani az őt megválasztó Európai Parlamenttel – rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei alapján. Ez nem teljesen meglepő, mert már az Európai Bizottság által július 22-én Budapestre küldött, a súlyos pénzügyi szankciókat is felvillantó levél tartalma sem szivárgott ki, ugyanis a Portfolio információi szerint a kormány és a Bizottság illetékesei július közepén megállapodtak: nem kommunikálnak kifelé, hogy a tárgyalások bizalmas jellegű légkörét meg lehessen őrizni.
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy nyilvántartásba veszi a Felhívás a dohányfüstmentes környezet és az első európai dohányzásmentes generáció elérésére 2030-ig című európai polgári kezdeményezést.
A magyar kormány állítása szerint az Európai Bizottság valamennyi aggályát megválaszoló, átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz az a levél, amelyet hétfőn éjféltájban juttattak el Brüsszelbe. Az EB alaposan górcső alá veszi a választ - írja a Szabad Európa.
A lengyel igazságügyi miniszter az Európai Uniót, köztük főképp Németországot több milliárd uniós euró pénz ellopásával vádolta. Lengyelország és az Unió közötti vita a lengyel igazságügyi rendszerről egyre jobban elmérgesedik - számolt be a Bloomberg.
